Az ultrahangos tisztítógépek olyan tisztítóberendezések, amelyek ultrahangos technológiát alkalmaznak a szennyeződés eltávolítására a tárgyak felületéről. Széles körben használják az iparban, az orvostudományban, a mezőgazdaságban és más területeken. Alapelvük, hogy az elektromos energiát nagy-frekvenciás mechanikai rezgésekké alakítsák át (általában 20 000 Hz-et meghaladó) egy átalakítón keresztül, amelyeket aztán a tisztítófolyadékhoz továbbítanak, és kavitációs hatásokat váltanak ki a folyadékmolekulákban.
A kavitáció az ultrahangos tisztítás legfontosabb fizikai mechanizmusa: amikor az ultrahang folyadékban terjed, váltakozó magas{0}}nyomású és alacsony{1}}nyomású zónákat hoz létre. Vákuumbuborékok (kavitációs magok) képződnek az alacsony-nyomású zónákban, és ezek a buborékok azonnal összeomlanak a magas-nyomású zónákban, lökéshullámokat szabadítva fel, amelyek eltávolítják a szennyeződést a tárgy felületéről. Ezt a folyamatot olyan fizikai hatások kísérik, mint a mikrofúvókák és az akusztikus áramlás, lehetővé téve, hogy behatoljon összetett szerkezetekbe vagy vaklyukakba a rendkívül hatékony tisztítás érdekében. A tisztítási hatást a teljesítménysűrűség, a frekvencia és a hőmérséklet befolyásolja. Az alacsony frekvenciák könnyen kavitációt váltanak ki, de károsíthatják a precíziós alkatrészeket, míg a magas frekvenciák finom tisztításra alkalmasak. Az üzemi hőmérsékletet általában 40-50 fok között szabályozzák a kavitációs hatás optimalizálása érdekében.
A berendezés vegyi vagy víz{0}}alapú tisztítószereket használ közegként, kombinálva a fizikai kavitációt és a kémiai bomlást a tisztítás hatékonyságának javítása érdekében. A jellemzők közé tartozik a nagy tisztaság, a gyors tisztítási sebesség és az egyedülálló tisztítóképesség a szabálytalan alakú alkatrészekhez. Működés közben a tisztítótartály és a folyadék összehangolt rezgése hallható zümmögő hangot ad.
